Hajdú Kinga: Öt kép: Lát. Tudja. Érti. Csak néz. Csak alszik. (1997)

Hajdú Kinga a kortárs művészet végtelen eszköztárából egy mára korszerűtlennek számító műfajt választott: egyfajta realista, olaj-vászon festészetet, mely leginkább a németalföldi hagyományokhoz köthető. Műfajai és témái az európai festészeti tradíció rendjébe illeszkednek, bőséges művészettörténeti referenciát kínálva. A zavart azonban épp ez a problémamentes közvetlenség kelti a művész által „közhelyeknek” hívott képeken, hiszen napjainkra mindez már anakronisztikusnak tűnhet. Hajdú Kinga azonban a mikrokörnyezetéből választott témáival és motívumaival egy olyan csak rá jellemző, személyes, a metafizikával is érintkező világot épít fel, ahol az egyes elemek és képek utalnak a művész konkrét valóságára, ugyanakkor túl is mutatnak azon. A kiállított sorozat kiindulópontját olyan hétköznapi jeleneteket megörökítő családi fotók adták, ahol a csecsemők arckifejezése meghökkentő, groteszk vagy eltúlzott az adott szituációhoz képest. A csecsemőket tárgyilagosan, nagy odafigyeléssel, a szentimentalizmus csapdáját elkerülve, a maguk fenséges idegenségében és ösztönösségében ábrázolja. A szűk képkivágás és a fények tovább erősítik az arckifejezések különösségét és expresszivitását, míg a vászon síkját hangsúlyozó mintázat, illetve a síkot megnyitó sötét foltok ráirányítják a figyelmet a valóság és a kép közti különbségre, a festményre mint kulturális konstrukcióra. Szipőcs Krisztina