Munkáinak központi eleme a művészeti életre vonatkoztatott mutáns fogalma, amely az adaptációval szemben képes az igazi változásra. Az 1974-ben induló Létminimum St.Andard Projekt 1984 W (LSP 1984 W) első fázisaként (Csinálj egy széket!) a duchampi „nem-művészet mint művészet” és a George Brecht-féle művészet-fogalom („nem-művészet mint művészet mint művészet mint nem-művészet”) meghaladását tűzi ki célul. E projektben csíraként megbúvik már az új mutánsosztály megteremtésének igénye. Az LSP 1984 W következő fázisa a Mutáns című munka, amely a TNU (Telekommunikáció Nemzetközi Uniója) „laboratóriumában” realizálódik. „Egy mesterséges, a kreácionista/evolucionista mítoszkörök adott elemeinek új, voluntarista kombinációjának neve által beavatott/újraprogramozott” egyént (egy széken üldögélő, infúziós csővel egy erősítőhez kapcsolt, fiatal nőt) sorra kiállítanak a genfi Természettudományi és Néprajzi Múzeumban. A mutáns „tudományos/művészi legalizálását” filmre veszik, s a folyamat során polaroid fényképek készülnek. D.K.