Braun András a kilencvenes évek közepétől készítette mozgalmas hatású, op-artos hangvételű munkáit, melyekben a vonalhálók rétegei a hullámok interferencia-jelenségéhez hasonlóan kioltják, gyengítik, vagy erősítik egymást. Jellegzetes, a vörös és sárga színekből építkező festményei megzavarják a szemet és vibrálni, lüktetni látszanak. A gyűjteményünkben található mű Braun Verso című sorozatához tartozik, melyben festmények hátoldalait értelmezte újra; így a korábbi, körre épített konstrukciói helyett most a kereteket és merevítéseket jelző vízszintes és függőleges vonalak válnak dominánssá. Munkáinak optikai stimulációja pszichedelikus hatást kelt.
Kapcsolódó tartalom
1–2–3: Fókuszban a gyűjtemény – 2. emelet 2007. november 16. – 2008. február 10.
A Ludwig Múzeum 1991-es és a Kortárs Művészeti Múzeum 1996-os nyitókiállítása óta első alkalommal kerül a múzeum gyűjteménye a figyelem fókuszába: a mintegy ötszáz darabot számláló anyagból mintegy háromszáz látható a múzeum három szintjén.