Prigov Dmitrij Alekszandrovics: God Is Dead (Isten halott) (1993)

A moszkvai konceptualizmus egyik alapítójaként és költőként Dimitrij Prigov már a hetvenes években a nyelvet helyezte művészete fókuszába. Boris Groys szerint a moszkvai konceptualisták a művészetet ideológiai jelek rendszerének tekintették, és azt tűzték ki célul, hogy „az uralkodó kontextust a lehető legpontosabban definiálják, és úgy fogják fel, mint egyet a sok más lehetséges kontextus között.” Így pedig végső soron e kontextus leírása és viszonylagossá tétele a kritikai megközelítést és a progresszív szemléletmódot hangsúlyozta ki. Noha jóval későbbi munka, a God Is Dead is ezt a távolságtartóan leíró hangot képviseli. A technika az életmű egészén végigvonuló golyóstollrajz: Prigov számtalan művének képezik fontos elemét tollvonások különböző denzitású foltjai, melyek hol reprodukciókon, hol gépelt vagy üres papírlapokon jelennek meg, jellemzően szavakkal a középpontban. A Ludwig Múzeumban 1995-ben bemutatott God Is Dead című installációnak az itt látható grafika egy apró, ám központi része volt, hiszen a ravatalozóvá alakított kiállítótéren végigsétálva ez a szöveg tette egyértelművé a helyzetet. A rajz önmagában inkább a nyelv és ahhoz kapcsolódóan az írás és a beszéd hatásának a vizsgálata egy kiragadott, elcsépelt és vulgarizált Nietzsche-idézeten keresztül, melyben a tollvonások mániákusságot sugalló karaktere is szerepet kap.