A filozófiai és mitikus témák összefűzése gyakori motívum Bódy Gábor műveiben. A De Occulta philosophiában a mágikus tudásról, titkos ismeretekről szóló munka. Címét Heinrich Cornelius Agrippa von Nettesheim (1486–1535) Kölnben megjelent De occulta philosophia libri III., könyvéből kölcsönzi, amelynek ábráit is felhasználja. Az illusztrációk folyamát egy lézerpászmáktól áthatott tér képei szakítják meg, amelyben egy emberalak árnyékát látjuk sétálni. A munka lényege, hogy a kép- és hanganyagot ugyanazon előre megírt számítógépes program alapján együtt, egyszerre „vágták”, pontosabban a program eredményeként születő, előre nem látható végeredményre voltak kíváncsiak. Bódy játék- és rövidfilmes műveinek filmnyelvi módszerei kísérleti jellegűek, filmelméletét írásaiban is részletesen kifejtette. A videó számítógépes szerkesztése a korszakban úttörőnek számított, s mint írja, először volt lehetőség arra, hogy a képi és hangelemeket egy előre megírt „kód-partitúra” alapján dolgozza fel a kinematográfia. A De occulta philosophia legalább három változatban ismert, az itt bemutatottnál rövidebb, háromperces verzió Bódy műfaji újítása, egy filozófiai klip („phlio-clip”), amely része a „philo – mytho – lyric clips” trilógiának. ÜK