Mureşan Ciprian: Cím nélkül (2009)

Mureşan szándékosan kerüli azoknak a szimbólumoknak a használatát, amelyek a kortárs román művészet egzotizálásához vezetnének. A rendszerváltás utáni Romániában ugyanakkor az ortodox egyház hatalmi pozíciójára alapozott, régi vágású modernizmus és a nyugati értékek kritikátlan befogadása egyaránt jellemző. A kilencvenes évek föltámadó nyugati érdeklődése a vasfüggöny mögötti országok iránt úgyszólván előírta az olyan témák fölvetését, amelyek igazolták a Kelet másságát. Románia démona, Nicolae Ceausescu sok román művész számára jelentett biztos figyelmet kiváltó, igaz, sok esetben kritikai szándékú inspirációt. Ciprian Muresan azonban fogékonyabb a kommunizmus és a posztkommunizmus közötti finom háttérösszefüggések iránt, és a tömör, enigmatikus politikai metaforáknál jobban foglalkoztatja az egyén viszonya a történelmi formákhoz. Ledöntött – de nem egyértelműen fekvő - Lenin-szobrának nem csak a pozíciója ellentmondásos, hanem a címe sem rögzíti pontosan a tartalmat. A szanaszét heverő kis emberalakok, melyekhez saját barátai szolgáltak modellül, súlytalannak tűnnek a nagy szobortest – a történelem – alatt, ugyanakkor mégis úgy látszik, mintha szabadulni próbálnának. A jelen gyönge, karizma nélküli kis figurái számára a modernizmus kudarcos, ellentmondásos, de nagy kísérletei olyan súlyos, jelenlévő példák, amelyek máig konfliktust okoznak a kulturális tudatban. (Kürti Emese)