Zoran Naskovski kiállítása a kis.terem 2003-as, a Vágy platformjai: A városi terep és lakói című projektsorozat része. A belgrádi művész 2003 áprilisát Budapesten tölti, az ebben az évben induló artist-in-recidence program keretében. Ez alatt az időszak alatt egy új művet hoz létre és mutat be.
Zoran Naskovski (1960) az 1980-as évek második fele óta van jelen a belgrádi művészeti szcénában erősen konceptuális indíttatású és gyakran provokatív műveivel. Budapesten az A fal után című kiállításon láthatta a közönség a L’origine du monde című videó-installációját, amelyet Courbet A világ teremtése című híres képe mintájára készített, és amelyben a nézőt saját voyeur tekintetével szembesíti.
A kiállítási időszak első részében Naskovski a Death in Dallas című művét mutatja be, amely a világ híreinek a populáris-népi kultúrában való lecsapódását vizsgálja. A volt Jugoszláviában a hírek egyik fontos terjesztői a lanton játszó, az országot még ma is járó „bárdok”. Ezek a zarándokok a nagyvilágból származó híreket éneklik meg a vidéki közönségeknek és igen közkedveltek. Ezeknek a “népi” zenészeknek a felvételei lemezen is megjelentek.
A művész által választott történet a világszerte nagy vihart kavart Kennedy-gyilkosságot dolgozza fel. A videó-installációban a J. F. Kennedy hivatalos megjelenéseit, magánéletét bemutató felvételek és a gyilkosság képsorai alatt hallható egy bárd monoton éneke, amely az amerikai elnök történetének szabad feldolgozása. Egyrészt a fekete-fehér dokumentumfilmek, másrészt a vetítésen angolul olvasható mesterségesen behelyezett kommentár érdekes diszkrepanciát hoz létre.
A Budapesten töltött egy hónap alatt Zoran Naskovski új művet fog készíteni, amely szintén a különböző kultúrák egymásra hatását vizsgálja és ezen belül az egyes kulturális jelenségek más körülmények között megjelenő lokális változatainak működését. Ez a projekt a művészt mostanában foglalkoztató tematikához, a nagyvárosi utcai kosárlabda-kultúrához kapcsolódik. Naskovski az amerikai metropoliszból származó „proli-sportot” és annak „hőseit” állítja szembe a profi, milliókat kereső játékosokkal: ebben az esetben „Speedy” „egymillió dolláros mosolyát”, Michael Jordan egymillió dolláros szerződésével.
