Kapunyitás: február 28. 18.30h
A Telekommunikáció Nemzetközi Paralel Unióját
1968-ban Paralel Kurzus / Tanpálya fedőnéven
alapította meg St.Turba Tamás, a TNPU
csődttömeggondnoka, (1966-ban Szenytyóby néven
a Happening & Environment kezdeményezője
Magyarországon, 2001 óta az akkor St.Auby néven
általa megnyitott NETRAF /Neo Szocialista-Realista
TNPU Globális Kontra Művészettörténet-Hamisítók
Frontja/ ügynöke).
“[…] A TNPU célja a Mítosz-korrekció katalizálása.
[…] Csak a Szent Heterarchia alkalmazása: a
hadiköltségvetés rovására átcsoportosított, a
Mitikus Szt.Rájkban résztvevők számára
alkotmányosan folyósított Létminimum Járadék
biztosíthatja a mítosz működését és
beteljesülését: a Szabad Akarat kifejlődését: a
nők alárendeltségének, a fájdalommal való
szülésnek, az ivadékok túlfogyasztásra
csábításának és a munkának a megszűnését: a
testi halhatatlanságot (lásd: Gen. 3:1-24). Le az
Eredendő Büntetéssel! Amnesztiát követelünk!
[…] A 24. Kanton Alkotmányának pop-
szolipszista § 2 értelmében – ‘Mindennek én
vagyok az oka!’ – az adott mítosz inherens
extra-mitikus programjának megvalósulása
során a jó/rossz-dichotómia folyományaként
aktualizálódott degenerált kreácionista, ill.
aberrált evolucionista mítoszkörök csak egymás
heterarchikus meghaladásának gyakorlati
alkalmazása révén juthatunk ki a Mitikus
Blokádból!
[…] A Szt.Rájk – meghatározásánál fogva – a
Gen. 3:1-24 közötti területen lett meghirdetve. Ez
a homályos zóna a teo/logikai kapcsolat a verítékes
ok és a halálos okozat között. A Szt.Rájk mint
olyan az uralkodó Mítosz deformálódott testén
végzett esztétikai-etikai művelet. […]” (TNPU-
manifesztum).
"[…] Az 1960-as években az inkoherensek, a
dadaisták, a futuristák, a szürrealisták, a
szituácionisták stb. előkészítésével kitört a
beuysi értelemben vett marxista esztétikai
forradalom: az ikonolátrikus művészek és
intézményes támogatóik magántulajdonát képző
művészeti termelő eszközöket magához ragadta
az öntudatra ébredt ikonoklaszta publikum, és
saját, közvetlen igényei szerint átstrukturálva a
kollektív művészeti termelés folyamatát, célját
és disztribúcióját: a mű árujellege megszűnt, s
ennek helyére az Univerzális Létminimum
Járadék követelése lépett. Bár azóta az
ikonolátrikus ellenforradalom szükségszerűen
visszanyerte a tudat hamisságában és a piac
valóságában a nem végképp lerombolt állásait,
az intermediális új-szövetség üzenete már nem
felejtődhet el. […]” (Anna Stomosis: Intermedia
and Interaction, 2000)
Nem-művészet-művészeti adalék:
katolikus M. Duchamp + protestáns G. Brecht =
Szt.Rájk mint Shabbat, Wei Wu Wei, azaz
Parlag.
LE A VÁLASZTÁSSAL!
ÉLJEN A SZAVAZÁS!
LE A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁVAL!
ÉLJEN A SZOLIPSZISTA DIREKT TEOKRÁCIA!
“Egyetért-e Ön azzal, hogy inkább legyen
Egyetemes Létminimum Járadék, mint semmi?”
SZAVAZÓFÜLKÉT MINDEN HÁZTARTÁSBA!
