A Lassú élet. Radikális hétköznapok című nemzetközi csoportos kiállítás állásfoglalás és közvetlen reakció napjaink égető globális kérdéseire. Világunk működésének jelenlegi logikája, a fennálló társadalmi-gazdasági rendszer és a piaci-fogyasztói kultúra súlyos környezeti problémákat szült. A hozzájuk kapcsolódó szemléletmód válságban van, a jelenlegi gyakorlatok pedig nem képesek valós megoldásokat nyújtani a hatalmas méreteket öltő pazarlásra és túlfogyasztásra, a természeti erőforrások kizsákmányolásának megfékezésére.
A lassú-szemléletmód a társadalom, a gazdaság és a mindennapi élet területén egyaránt a meglévő struktúrák újragondolását és a bevett gyakorlatok újraszervezését jelenti. Lényege a tudatosságban és a kritikai hozzáállásban ragadható meg leginkább, melynek köszönhetően egyre több lehetséges alternatíva áll rendelkezésre a permakultúrás gazdálkodástól a hulladékmentes háztartásvezetésen és az önkéntes egyszerűségen át a növekedés nélküli gazdaság koncepciójáig.
A slow forradalom kezdetei az 1980-as évekig nyúlnak vissza, kezdetben a gyorséttermek elleni tiltakozásban nyilvánult meg, és az egészséges, helyi alapanyagokból készült, minőségi étkezés fontosságára hívta fel a figyelmet. Carlo Petrini gasztronómus kezdeményezése az elmúlt évtizedek során globális mozgalommá duzzadt, és számos területen hódít a munkától az utazáson és a designon át a médiafogyasztásig. A kiállítás ugyanakkor nem a manapság virágkorukat élő „slow living” mozgalmakból indul ki, amelyek egy része újabb eladható termékeket és szolgáltatásokat kínál. Sokkal inkább olyan alternatív gyakorlatokat, hétköznapi „forradalmakat”, szelíd vagy épp radikális megközelítéseket vonultat fel, amelyek megkérdőjelezik a fennálló növekedés- és profitorientált rendszert, kiutat mutatnak a fogyasztói spirálból, vagy épp a rohanó életmód helyett a pillanat valós megélésére épülő életszemléletet képviselnek. A széles műfaji spektrumot átfogó alkotások egy része kritikai állásfoglalás, mások a jövő kihívásaira kínálnak utópikus modelleket, némelyek pedig művészetfogyasztási szokásaink, érzékelési és befogadási rutinjaink megváltoztatására késztetnek.
A kiállítás célja, hogy rámutasson, milyen környezetterhelő és kizsákmányoló gyakorlatok vezettek a jelenleg kialakult globális környezeti, gazdasági és társadalmi problémákhoz. A másik fő célkitűzésünk, hogy szélesebb platformot biztosítsunk a fenntarthatóság irányába mutató, életmód-alternatívákat felvető művészeti pozíciók számára.
A kiállítás öt hónapos nyitva tartása alatt számos eseményre, workshopra, beszélgetésre kerül sor a múzeum terein belül és a város határain kívül is. Havonta egy alkalommal pedig interdiszciplinális témanapot szervezünk, amelynek keretében egy-egy hangsúlyos kérdést járunk körül (táplálkozás, divat-, ruhaipar, hulladékmentesség) a téma szakértőinek bevonásával, valamint gyakorlati szempontú, tudásmegosztáson alapuló workshopok formájában.
A kiállítás a Ludwig Múzeum kurátori csapatának közös projektje.
(Csizek Petra, Jan Elantkowski, Készman József, Petró Zsuzska, Popovics Viktória, Üveges Krisztina)
Kiállító művészek:
Bartha Gabó | Benczúr Emese | Anca Benera & Arnold Estefan | Erdei Krisztina | Horváth Gideon | Oto Hudec | Kaszás Tamás | Koronczi Endre | Lakner Antal | Diana Lelonek | Mátyási Péter | Oliver Ressler | Schuller Judit Flóra | Szabó Eszter Ágnes & Syporca Whandal | Süveges Rita | Lois Weinberger | Zilahi Anna
