Hajas Tibor (1946-1980): KÉNYSZERLESZÁLLÁS

„Én érdekeltem saját magamat, attól a perctől kezdve, hogy világossá vált, ez az egyetlen út ahhoz, hogy az ember valaha bármit is megismerhessen.” (Hajas Tibor) Hajas Tibornak, a magyar neoavantgárd művészet egyik legkiemelkedőbb és legszélsőségesebb alakjának életművét mutatja be a nyár folyamán a Ludwig Múzeum.
A 60-as, 70-es évek időszaka a happening, az akció, a Fluxus nehezen behatárolható „mozgalmának” fénykora volt a „művészetnek nevezett totális tevékenység” nevében. Hajas költőként indult. Akciói és performanszai végrehajtása, kísérleti filmjei készítése közben irodalmi indíttatását mindvégig megőrző, egyfajta totális élményre törekvő művész volt, akinek nem adatott meg a másokkal együtt való, egymás alkotásaira és elképzeléseire reflektáló munka lehetősége – magányosan hajtotta végre mindazt, amit a Fluxus, vagy a bécsi akcionista iskola művészei. Munkássága szorosan kapcsolódik a konceptuális alapokon álló body art-hoz. Műveit a performansz rítus-központú szemlélete hatotta át – önmagát, illetve önmaga megsemmisítését fotóz(tat)ta.
Életműve: az objektek, írások, fénymásolatok műfajukból adódóan nehezen dokumentálhatóak (ily módon kiállíthatóságuk is kérdéses), de fotóművész munkatársai – Vető János, Dobos Gábor, Lugossy István, Makky György, Szerencsés János, Veres Júlia – segítségével filmjei és olvasható költészete mellett akcióinak és performanszainak művészi dokumentálására is sor kerülhetett.
Az éppen 25 éve elhunyt művész alkotásait eddig három alkalommal láthatta a közönség: 1987-ben Székesfehérvárott, a Szent István Király Múzeumban, 1990-ben az Egyesült Államokban, a richmondi Anderson Gallery-ben és 1997-ben az Ernst Múzeumban megrendezett emlékkiállításon. A most nyíló tárlat az életmű lehető legteljesebb és legalaposabb bemutatására törekszik, eddig soha ki nem állított, a hagyatékból, illetve külföldi gyűjteményekből származó alkotásokkal, a performanszok dokumentációival, a fellelhető hanganyagokkal, filmekkel, maximálisan kihasználva a mai technikai eszközök nyújtotta lehetőségeket. A kiállításban egyedülálló a David Bowie-ról illetve Alice Cooperről készült dia-installáció rekonstrukciója.
Az író-költő Hajas felé forduló figyelmet jelzi, hogy a kiállítással egy időben jelenik meg Hajas Tibor Szövegek című kötete Almási Éva szerkesztésében, az Enciklopédia Kiadó gondozásában, melyet a megnyitó napján, június 16-án 10 órától mutatunk be a múzeumban egy egynapos Hajas-szimpózium nyitóeseményeként.
A múzeum által kiadott katalógusban a műtárgyjegyzéken, bio- és bibliográfián kívül a kiállítást rendező Baksa-Soós Veronika bevezetője és Dékei Krisztina tanulmánya olvasható. A könyvet a Vető János által szerkesztett, Hajas-Vető fotómunkákból összeállított filmeket tartalmazó DVD-melléklet egészíti ki. A kötetek megvásárolhatók a Művészetek Palotája könyvüzletében és a nagyobb könyvesboltokban.