A zágrábi Kortárs Művészeti Múzeum 1954-ben jött létre azzal a céllal, hogy a kortárs képzőművészet eseményeit, irányzatait és jelenségeit nyomon kövesse, dokumentálja és hirdesse. A múzeum a kezdetektől fogva egy reprezentatív gyűjtemény kialakítására, valamint a kor igényei szerint a modern muzeológia elveinek megfelelő működésre törekszik.
Az intézménynek először a Zágráb óvárosában található Kulmer-palota adott otthont. A múzeum új épületének kivitelezése 2003-ban kezdődött, Igor Franić építész tervei alapján. A funkcionális építészet hagyományaiból kiindulva Igor Franić épülete a Zágráb történelmi központját a Száva folyón túli új kerületekkel összekötő fontos főútvonal mentén helyezkedik el. Az épület parkra néző, északi része szabadtéri kiállításoknak hivatott otthont adni. A földszint teljes egészében a látogatók fogadását és szórakoztatását szolgálja, vizuális művészeti műhelyek, könyvtár és olvasóterem, egy kisebb kiállítóterem, egy multimédiával felszerelt előadóterem, a múzeum shop és egy étterem találhatók itt.
A kiállítóterek három szintet foglalnak el, és változatosságuk, amely elősegíti az állandó és az időszakos kiállítások közti átjárhatóságot, a legnagyobb kihívást jelentő tárlatok esetén is számos lehetőséget kínál. Az új múzeumi épület nemcsak a gyűjtemény megfelelő tárolását és kiállítását teszi lehetővé, hanem teret biztosít a vizuális művészeti műhelyektől a filmvetítéseken át a koncertekig és színházi performanszokig terjedő széles programkínálatnak is, amelynek köszönhetően a múzeum több különböző érdeklődésű közönség pezsgő találkozási pontjává válhat.
A múzeum gyűjteménye nagyjából tizenkétezer kortárs alkotást foglal magába, melyeket horvát és nemzetközi művészek készítettek az ötvenes évektől napjainkig. A gyűjteménynek része néhány olyan, a huszadik század első feléből származó mű is, amelyek nélkülözhetetlenek a modern kortárs művészet megértésében. A kiemelt kollekciók bemutatják a különböző művészeti mozgalmak kialakulását és fejlődését, illetve ezeknek a későbbi művészeti jelenségekre gyakorolt közvetlen vagy közvetett hatását is. A múzeum a következő gyűjteményekkel rendelkezik: Rajzok, nyomatok, plakátok és papíralapú munkák; Film és videó; Fotóművészet; Médiaművészet; Szobrászat és festészet.
A horvát és nemzetközi alkotások gyűjteménye dokumentálja az olyan domináns mozgalmakat, tendenciákat és stílusirányzatokat mint az absztrakt expresszionizmus, a geometriai és lírai absztrakció, az informel festészet, a minimalizmus, a korai konceptuális művészet, az analitikus festészet, Fluxus, konceptuális művészet, monokróm festészet, transzavantgárd, így tükrözi a múzeum elkötelezettségét a kortárs művészet új tendenciáinak követése és bemutatása iránt.
A kifejezés gazdagsága arányos a gyűjteményben foglalt közvetítő médiumok változatosságával. A klasszikus kategóriákba – festészet, szobrászat, rajz, grafika – sorolható alkotások mellet megtalálhatók itt a határterületeket feszegető vagy az adott médium lényegét kutató munkák is, tárgyak, műalkotássá nyilvánított használati tárgyak, kísérleti filmek és videók, konceptuális fényképészet, fotóinstallációk, installációk, helyspecifikus műalkotások, luminokinetikus munkák, multimédia installációk stb.
A gyűjteményben szereplő számos fontos horvát és nemzetközi alkotó között olyan nevek találhatók, mint Dennis Adams, Marina Abramović, Christian Boltanki, Anette Messager, Dalibor Martinis, Sanja Iveković, Mladen Stilinović, Tomislav Gotovac, Josip Vaništa, Dimitrije Bašićević Mangelos, Jan Fabre, Andres Serrano, Oleg Kulik, Katarzyna Kozyra, Deimantas Narkevicius, Goran Trbuljak, Kristina Leko, Željko Kipke, André Cadéré, Joseph Beuys, Sonia Delaunay, IRWIN, Jimmie Durham, On Kawara, Nam June Paik, Rot Dieter, Kurt Schwitters vagy Chen Zhen.
A kiemelt kollekciók, tematikus és stilisztikai egységeik specifikus és mélyreható megközelítése mellett, nemzetközi mivoltukat is hirdetik, például a konstruktivista és kinetikus művészeti kollekcióval, amelynek alapját a New Tendencies (Új Irányok) nemzetközi irányzathoz tartozó művészek munkái adják (Julije Knifer, Ivan Picelj, Aleksandar Srnec, Vjenceslav Richter, Miroslav Šutej, Almir Mavigner, Otto Piene, Victor Vasarey, Piero Dorazio, Piero Manzoni, Jesus Raphael Soto művei tartoznak ide).
A múzeum adományokat is kiállít, így például Benko Horvat összetett és sokrétű gyűjteményét, Josip Seissel festőművész összerendezett, szürrealista életművét (Silviana Seissel adománya), vagy Vjenceslav Richter építész és felesége, Nada Kareš Richter különleges gyűjteményét, amely saját otthonukban tekinthető meg (Zágráb, Vrhovec u. 38.). 2006-ban a múzeum birtokába került a Tošo Dabac Archívum, amelynek a legendás zágrábi fényképész hajdani műterme ad otthont (Ilica u. 17.). A legfrissebb nagy szerzemény pedig a Kožarić Műhely teljes anyaga.
A múzeumban audiovizuális osztály, kísérleti kutatási osztály, adattár és információs osztály, könyvtár, oktatási osztály, szervezési és kiállítási osztály, restaurátorműhely, közönségkapcsolatokért felelős és marketing osztály működik.
A gyűjtemény első kiállítása Mozgó gyűjtemény (Collection is Motion) címmel kínál gazdag válogatást a Zágrábi Kortárs Művészeti Múzeum anyagából, amelyet 600 alkotáson keresztül mutat be a múzeum. A reprezentatív válogatás több egységre oszlik a művekben tetten érhető alapgondolatok hasonlósága illetve az alkotások közötti, időn és téren átívelő belső kapcsolatok alapján.
Azon két feltevésből kiindulva, hogy minden alkotás egy állítás, amit a művész magáról és az őt körülvevő világról (művészetről, társadalomról, a korról, vallásról vagy a politikáról) fogalmaz meg, valamint, hogy a műalkotások csoportosíthatók a művészethez illetve a való élethez fűződő viszonyuk szerint, a múzeum gyűjteményi kiállítása a következő öt nagy egységre tagolódik: Feladat és sors (Project and Destiny) , A művészet, mint létforma (Art as Life) , Művészet a művészetről (Art on Art) , A világ nagy talánya (The Great Enigma of the World) illetve Szavak és képek (Words and Images) .
Emellett még tizenhat alfejezet segíti az eligazodást. Ezek a gyűjtemény különleges darabjainak címét viselik, amelyek nemcsak a saját művészi megközelítésükre utalnak, hanem a keletkezésük idejében zajló ízlésbeli és történeti változásokra is, például A művészet demokratizálásáért (For the Democratization of Art) , Kilátás bal és jobb szemmel (Panorama for the Left and Right Eye) , Receptek agyra (Recipes of the Brain) .
A zágrábi Kortárs Művészeti Múzeum honlapja:
www.msu.hr
