Az Új szerzemények – rég nem látott művek című új kiállításunkkal, az utóbbi évtizedekben – sajnálatos módon, de érthető okokból – feledésbe merült kiállítástípust szeretnénk újjáéleszteni. Ezzel a hagyományteremtőnek szánt kiállítással elsősorban azokat a műtárgyakat kívánjuk a közönségnek bemutatni, amelyek az elmúlt időszakban kerültek a Ludwig Múzeum gyűjteményébe. Az elmúlt két évben vásárolt, vagy ajándékba kapott műalkotások, amelyek jelzésszerűen felvillantják a Múzeum új gyűjteményezési stratégiájának legfontosabb irányait, mégis csak a hangsúlyos felét jelentik a kiállításnak. Azok közül a műtárgyak közül is válogattunk, amelyek – bár adományként vagy hosszú távú letétként a kezdetektől a gyűjtemény részei –, vagy még soha, vagy az utóbbi években nem kerültek a nyilvánosság elé, ezért más, kevésbé ismert oldaláról is bemutatják a Múzeum gazdag gyűjteményét.
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum alapját a német műgyűjtő házaspár Peter és Irene Ludwig vetette meg az 1989-ben adományozott 70, és az 1991-ben hosszú távú letétbe helyezett 95 műből álló, a XX. század második felének egyetemes képzőművészetét reprezentáló anyagával. Ez a műtárgy együttes szolgált kristályosodási pontként a 90-es évek elejétől egy olyan kortárs művészeti múzeum megteremtéséhez, amely követve az adományozó eredeti szándékát, a hazai képzőművészek alkotásait nemzetközi összefüggésbe illesztve tudta reprezentatív módon bemutatni. A jelenlegi intézmény 1996-os megalapításával létrejött a hazai kortárs képzőművészeti intézményrendszerben az a szakmailag és gazdaságilag önálló, közpénzből fenntartott állami gyűjtemény, amely a 60-as évektől napjainkig keletkezett vizuális művészeti alkotásokat gyűjti, megőrzi, tudományos igénnyel feldolgozza és bemutatja. A muzeológiai szempontok mellett ugyanakkor hozzá tud járulni a kollektív emlékezet megformálásához, a társadalom önreflexiós képességének fokozásához, növeli a kulturális identitás szerepét a társadalmi kohézió megerősítésében, és széles körben terjeszti a kortárs művészet legjelentősebb képviselőit jellemző kritikai gondolkodásmódot.
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum nem az egyetlen közgyűjtemény Magyarországon, amely kortárs képzőművészetet gyűjt, de az egyetlen, amelyik a nemzetközi és a hazai művészeket közös platformon mutatja be. Ludwig Múzeumként része a Kölntől Szentpéterváron át Pekingig tartó, több mint tíz múzeumból álló nemzetközi hálózatnak, amely évtizedek alatt felépített szakmai reputációjával egészen egyedülálló presztízst jelent nemzetközi viszonylatban. A Múzeum geopolitikai elhelyezkedése, mérete, gyűjteményének anyaga és gyűjtési tradíciója okán jelenleg a kortárs nemzetközi művészeti élet meghatározó, közép-európai regionális központjának szerepét tölti be.
A Ludwig Múzeum szerzeményezési stratégiájának egyik legfontosabb eleme, hogy a fokozatosan felépülő gyűjtemény magas szakmai színvonalon reprezentálja a térség művészetének legjelentősebb történeti és jelenkori tendenciáit, nemzetközi művészeit, ennek révén integrálja a hazai művészeti színteret a globális művészeti körforgásba, és aktív szerepet töltsön be az elmúlt évtizedek művészetének kanonizálásában. A vásárlások során különösen nagy hangsúlyt fektetünk a régió fiatal, feltörekvő művészeinek még elérhető áron beszerezhető alkotásaira, valamint a középgenerációk hazai és külföldi alkotóitól származó művek megszerzésére, illetve fontos küldetésünk a „leletmentés”: a 60-as, 70-es évek progresszív tendenciáihoz sorolható és még hozzáférhető művek felkutatása és gyűjteményi elhelyezése.
A Ludwig Múzeum az általános gazdasági nehézségek ellenére is igyekszik folyamatosan gyarapítani a gyűjteményét. A saját költségvetésből fenntartott vásárlási keretek, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az NKA nyilvános pályázatokon megszerezhető támogatásai mellett, elsősorban az aacheni Ludwig Alapítvány nagylelkű döntései biztosítják a külföldi művészek alkotásainak megvásárlását. Ezúton is köszönjük támogatásukat, amellyel lehetővé tették, hogy a kortárs kultúra legjelentősebb képzőművészeti teljesítményei a Múzeum gyűjteményén keresztül a nemzeti kulturális identitás részévé válhassanak.
Bencsik Barnabás
igazgató
