Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest
2013. március 23. – június 30.
Míg a meztelen női test, a női akt a művészet elfogadott témája, a ruhátlan férfi test a klasszikus antik művészetet követően, évszázadokon keresztül csupán hősként, mártírként jelent meg. Mára azonban, a kortárs képzőművészetben provokatívan feltárulkozó, távolról sem heroikus a meztelen férfitest. A meztelen férfi című kiállítás azt vizsgálja, hogyan alakult át, miként változott a meztelen férfi test jelentése az elmúlt mintegy száz évben. A férfikép változásait követi nyomon a XIX. század végétől napjainkig nyolc téma köré rendezve.
A kiállítás időbeli kezdőpontja a XIX–XX. század fordulója, amikor az identitásválság a férfiasság hagyományos értékeit sem hagyta érintetlenül, s a századfordulós Bécs művészetében vizuálisan is megjelent olyan művészek munkáiban, mint Egon Schiele vagy Oskar Kokoschka. A modern művészek számára a lecsupaszított, meztelen férfi test a feltárulkozás, az önmegismerés, a megújulás hordozója lett. A kiállítás ettől a ponttól kezdődően követi végig a meztelen férfit a XX. és a XXI. század történetén, és közel száz művész munkáján keresztül prezentálja a férfi identitás hegemón modelljének változását, a hagyományos férfi szerepmodellek megkérdőjelezését, az alternatívák keresését, a gyengeséggel és sérülékenységgel történő szembenézést, a vággyal teli tekintetet, a testkultuszt és az erotikus pózt.
A ruhátlan férfi test ábrázolásában nyomon követhető a férfi társadalmi szerepének változása, a férfi identitás alakulása, s mindez elválaszthatatlan a társadalomban végbement változásoktól, a hatalom működésétől. A hatalom meghatározza a tekintetet, amelyet évszázadokon át a férfiak birtokoltak, és a nők csupán a tekintet tárgyai lehettek. Ez a szerepmegosztás férfiak és nők között a társadalom öröknek, „természetesnek” tartott rendjét tükrözte. A kiállítás újra osztja a szerepeket: a tekintet tárgyai most nem a nők, hanem a férfiak. Hogy ez mennyiben jelenti a tekintet birtoklásának elvesztését, feladását, átruházását, végiggondolható a tematikus egységbe rendezett művek segítségével.
A lemeztelenített férfitest egy-egy válságpontot jelöl ki. Ilyen a századfordulón megjelent életreform-mozgalom szellemében magát a természet harmonikus részének tekintő és társadalmi megújulásra vágyó meztelen férfitest. Egészen másként jelenik meg a meztelen férfi a homoszexualitás összefüggésében. A homoerotikus tekintet erotizálja a férfitestet, a vágy tárgyaként értelmezett férfitestként vizsgálja. A feminizmus megközelítésmódjainak hatására magukat sminkkel, a nemi szerv elrejtésével, „áthelyezésével”, szimbolikus elvesztésével átalakító férfi művészek a nemi határok kijelölésének önkényes mivoltára hívják fel a figyelmet. A meghatározhatatlan nemi identitás, az ellenkező nem szerepébe helyezkedés lázadás, szembeszállás a hagyományos maszkulinitással és feminitással, a konvencionális elvárásokkal. A heroikus, kemény férfiasság, az egészséges, fizikai erőt sugárzó test különösen fontos jelkép a diktatúrák számára. A fegyelmezett, szabályoknak engedelmeskedő test szimbolizálja a testek feletti uralmat. Ellentettje az anti-hős, a védtelen, sebezhető férfitest, a fájdalmat tudatosan vállaló és ezzel az elveszett hatalmat visszaszerezni vágyó férfi. A nemi vagy faji kisebbséghez tartozó férfi, a kövérkés vagy idősödő férfi kiszorul a nyilvános térből, a magánszférába kényszerül, megfosztatik a férfitesthez kapcsolt hatalomtól. A test jelképezi a hatalmat, amelyet akkor tud igazán birtokolni, ha nem fedi fel tökéletesen meztelenségét, ha a nemi szerv rejtve marad. A keresztény kultúrkör egyik utolsó tabuja a férfi nemiszerv látványa. Mindezek után érdekes kérdés, hogy vajon rendelkezhet-e hatalommal a női tekintet. S vajon hogyan tekintünk az akadémikus művészeti stúdiumok elengedhetetlen részét képező egykori akttanulmányokra és a meztelen férfi modelleket ábrázoló régi és mai felvételekre? Milyennek látjuk művész és modell viszonyát az önarcképeken, ahol a művész saját meztelen teste az én kíméleten feltárásának terepe.
Az új férfiasság nem tekinti természettől adottnak a kulturális szerepeket, lázad ellenük, tabukat dönt, fétiseket leplez le. A közép-kelet-európai régióban a meztelen férfi test további jelentésrétegekkel gazdagodik. Az egykori szocialista országok művészetében a patriarchális rendszernek való kiszolgáltatottság kifejezéseként értelmeződik a meztelen férfitest, de a nemi szerepek vizsgálata ebben a vonatkozásban sem tekinthető érdektelennek. A rendszer bukása után a megváltozott geopolitikai rend, régi és új vágyak, hatalmi viszonyok íródnak a testre, alakítják az új maszkulinitást.
Maayan Amir, Dieter Appelt, Christian Ludwig Attersee, Richard Avedon, Matthew Barney, Herbert Bayer, Irene Bayer, Berhidi Mária, Blue Noses Group, Saskia de Boer, Hermann Boll, Louise Bourgeois, Marianne Brandt, A. Calavas, Jimmy Caruso, Jean Cocteau, Edmund Collein, John Coplans, Marlene Dumas, Thomas Eakins, Frank Eugene, Atelier Fayer, Werner David Feist, Ferenczy Károly, Regina José Galindo, Gilbert & George, Felix González-Torres, Wilhelm von Gloeden, Tomislav Gotovac, Ion Grigorescu, Gyenis Tibor, Ilse Haider, Hajas Tibor, Halász Károly, Keith Haring, Erich Heckel, Matthias Herrmann, David Hockney, Anna Jermolaewa, Franz Kapfer, Keserue Zsolt, Jürgen Klauke, Max Koch, Oscar Kokoschka, Anton Kolig, Käthe Kollwitz, Koncz András, Rudolf Koppitz, Korb Erzsébet, Katarzyna Kozyra, Paul Kranzler, Elke Silvia Krystufek, Alfred Kubin, Hermann Werner Kubusch, Zofia Kulik, David LaChapelle, Lakner László, Peter Land, Annie Leibovitz, Zbigniew Libera, Herbert List, Heinz Loew, Urs Lüthi, Major János, Robert Mapplethorpe, Paul McCarthy, McDermott & McGough, Stefan Moses, Jan Mutsu, Eadweard Muybridge, Otto Mühl, Bruce Nauman, Atelier Alois Navràtil, Adi Nes, Michael Neumüller, Oswald Oberhuber, Pablo Picasso, Pierre et Gilles, Guglielmo Plüschow, Bernhard Prinz, Arnulf Rainer, Leni Riefenstahl, Otto Rieth, Charlotte Rohrbach, Willy Römer, Egon Schiele, Joost Schmidt, Karl Schneider, Sascha Schneider, Rudolf Schwarzkogler, Ruti Sela, Fritz Simak, Sylvia Sleigh, Stelarc, Karl Sterrer, Baron Raimund von Stillfried, Szabó Benke Róbert, Szőnyi István, Tihanyi Lajos, Jan Toomik, Spencer Tunick, Uitz Béla, VALIE EXPORT, Vaszary János, Milisav Mio Vesović, Vető János, Bogdan Vladuta, Rudolf Wacker, Marianne von Werefkin, Edward Weston, Zelko Wiener, Artur Żmijewski
A LENTOS Kunstmuseum Linz kiállítása a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeummal együttműködésben.
A LENTOS Kunstmuseum Linz kiállításának kurátorai:
Sabine Fellner, Elisabeth Nowak-Thaller, Stella Rollig
A budapesti kiállítás társ-kurátorai: Turai Hedvig és Simon Kati, a Ludwig Múzeum munkatársai
kurátor asszisztens: Soós Andrea
A kiállítást a Lentos Kunstmuseum, Linz, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum és a Verlag für moderne Kunst, Nürnberg közös kiadásában 2012-ben megjelent átfogó katalógus kíséri.
A kiállításhoz kapcsolódó programok:
Szabadegyetemi előadás-sorozat
2013. április 2. – június 11. között keddenként, 18.00 órai kezdettel a Ludwig Múzeumban.
Beszélgetések filmvetítésekkel
2013. június 15. – június 22. között a Művész moziban.
További részletek a múzeum honlapján találhatók: www.ludwigmuseum.hu
Kiemelt partner: MasterCard
A kiállítás megvalósítását támogatták: Osztrák Kulturális Fórum, Lengyel Intézet, Budapesti Olasz Kultúrintézet
Partnerek: Kempinski Hotel Corvinus, Budapest Film Zrt., Népszabadság, Pesti Est, Blog.hu
LUDWIG MÚZEUM - KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM
Telefon: (+36 1) 555-3444, 555-3457 Fax: (+36 1) 555-3458
info@ludwigmuseum.hu, www.ludwigmuseum.hu
Nyitva: kedd: 10:00-20:00, szerda-vasárnap: 10:00-18:00, hétfőn zárva
