2016. július 15 - 2016. szeptember 11.
A budapesti Ludwig Múzeum kiemelt feladatának tekinti a közép- és kelet-európai régió, illetve a posztszocialista országok kortárs művészeti színtereinek nyomon követését, új tendenciáinak feltérképezését. E törekvéshez kapcsolódik a 2016 nyarán Albánia és Koszovó képzőművészetéből válogatott kortárs pozíciókat bemutató kiállítás, amely a két terület elmúlt tíz-tizenöt évének művészeti tevékenységére fókuszál, egymás mellé helyezve a két szcéna legfrissebb megnyilvánulásait.
Albánia és Koszovó művészeti közegei hosszú ideig egymástól elzártan fejlődtek, kulturális örökségük mégis számos ponton találkozik; ilyen például a mindkét állam többsége által beszélt közös nyelv vagy a két társadalmat a mai napig mélyen átható hagyományok. Albánia és Koszovó gyökeresen más utat járt be a 20. század második felében, előbbi évtizedekig Enver Hoxha önkényuralma alatt, utóbbi Jugoszlávia részeként. Ennek ellenére az olyan jelenségek, mint a diktatúra, a háború, a gazdasági
és társadalmi válságok mindkét terület közelmúltjára erőteljesen hatottak. Az Albánia és Koszovó kortárs képzőművészetét együttesen bemutató kiállítás a két színtér egymáshoz és a nemzetközi tendenciákhoz való viszonyát térképezi fel az ezredfordulót követő periódusban.
A 2000-es évekkel kezdődő korszak mindkét ország számára új fejezetet jelentett, a kurátori válogatás is ezt hangsúlyozza. Mind Koszovó (akkor még nem független államként), mind Albánia számára ekkor nyílt lehetőség az egyetemes művészeti vérkeringésbe való bekapcsolódáshoz, bár Albánia már
az 1990-es években, a diktatúra utáni első szabad évtizedben több kísérletet tett a kortárs művészet fellendítésére. Miközben mindkét színtér – ki-ki saját vizuális örökségét a hátán cipelve – az új, nemzetközi tendenciákat is elérhetőbbé tévő lehetőségek adta kontextusban fejlődött tovább, a fiatalabb generáció a másik országban kibontakozó szcénát is komoly érdeklődéssel figyelte, igyekezett „feltölteni” az elveszett évtizedekben kialakult művészeti vákuumot.
A kiállítás nem törekszik a teljességre: nem ad retrospektív áttekintést a két színtér művészeti fejlődéséről és nem vizsgálja történeti szempontból az alkotók tevékenységét sem. A huszonöt művészt felvonultató válogatás a két szcénát átható dinamikákat ragadja meg: a kiállításon egyszerre szerepelnek mérföldkőnek számító művek, az egyes közegek nemzetközi jelenlétét előmozdító állásfoglalások, illetve hosszabb folyamatok lenyomataként, tanújaként született projektek. A válogatás ezeken a pozíciókon keresztül térképezi fel a színterek mozgatórugóiként működő, az alkotókat foglalkoztató jelenségeket.
A kiállítás kurátora: dr. Fabényi Julia
Kurátorasszisztens: Kálmán Borbála
RÉSZT VEVŐ MŰVÉSZEK
ALBÁNIA: ENDRI DANI, HELIDON GJERGJI, ALBAN HAJDINAJ, EDI HILA, ARDIAN ISUFI,
ILIR KASO, OLSON LAMAJ, ARMANDO LULAJ, VIOLANA MURATAJ, MATILDA ODOBASHI, ADRIAN PACI,
REMIJON PRONJA, ANRI SALA, GENTIAN SHKURTI, FANI ZGURO
KOSZOVÓ: JAKUP FERRI, FLAKA HALITI, HAVEIT, MAJLINDA HOXHA,
GENC KADRIU, KOJA, DREN MALIQI, ALBAN MUJA, DRITON SELMANI, SISLEJ XHAFA
