A személyes idő, a változások és történelmi események megélése az egyén szempontjából fontos kérdése az Időgép kiállításnak. Egy személyes életút történetének megfestése, a városi tér egyéni megélése mellett egy meditatív kézi munkában való elmerülés, vagy éppen mozdulataink aprólékos megfigyelése mind-mind elvezethet önmagunk megismeréséhez. A tárlatvezetés során ezek a szempontok vezérlik majd sétánkat.
Az időgép egy olyan, egyelőre csak elméletben létező szerkezet, melynek segítségével a múltba vagy a jövőbe repíthetjük fizikai testünket. A Ludwig Múzeum új kiállítása nem az időutazás tudományos-fantasztikus lehetőségével foglalkozik, hanem az idő és a művészet viszonyát vizsgálja különféle szempontokból, és magukat a műveket tekinti olyan időgépeknek, melyek lehetővé teszik számunkra a mentális utazást.
A koronavírus-járvány rohamos terjedésével megálljt parancsolt az időnek. Megtapasztalhattuk, ahogy a visszafogott idő új kereteket szabott napi ritmusunknak. Az Időgép című kiállítás egyszerre invitál más korszakokba, más tájakra. A kiállítótérben ismét magunk mögött hagyjuk a pörgést, az állandó lüktetést és kísérletet teszünk a kortárs művészet pár darabjának meditatív befogadásra, egyfajta békés szemlélődésre. A külvilág kizárásával egy belső utazásra indulunk elmélyülve a művekben, lelassítva az időt.
Az Időgép című gyűjteményi kiállítás sok szálon kapcsolódik a 20. század különböző időfelfogásaihoz. Ezeket az időfilozófiákat próbáljuk tetten érni a művekben, még tovább gazdagítva azok jelentésrétegeit.