A kiállított művek könnyed, játékos módon, humorral és (ön)iróniával közelítenek a társadalmakat súlyosan érintő globális vagy mindennapi problémákhoz. A „cukiság” fogalmát kritikai éllel ruházzák fel, arra ösztönözve a közönséget, hogy megkérdőjelezze a perfekcionizmust és a giccset, amelyet főként a közösségi média közvetít és képvisel.
A kiállított művek könnyed, játékos módon, humorral és (ön)iróniával közelítenek a társadalmakat súlyosan érintő globális vagy mindennapi problémákhoz. A „cukiság” fogalmát kritikai éllel ruházzák fel, arra ösztönözve a közönséget, hogy megkérdőjelezze a perfekcionizmust és a giccset, amelyet főként a közösségi média közvetít és képvisel.
A kiállított művek könnyed, játékos módon, humorral és (ön)iróniával közelítenek a társadalmakat súlyosan érintő globális vagy mindennapi problémákhoz. A „cukiság” fogalmát kritikai éllel ruházzák fel, arra ösztönözve a közönséget, hogy megkérdőjelezze a perfekcionizmust és a giccset, amelyet főként a közösségi média közvetít és képvisel.
A kiállított művek könnyed, játékos módon, humorral és (ön)iróniával közelítenek a társadalmakat súlyosan érintő globális vagy mindennapi problémákhoz. A „cukiság” fogalmát kritikai éllel ruházzák fel, arra ösztönözve a közönséget, hogy megkérdőjelezze a perfekcionizmust és a giccset, amelyet főként a közösségi média közvetít és képvisel.
A kiállított művek könnyed, játékos módon, humorral és (ön)iróniával közelítenek a társadalmakat súlyosan érintő globális vagy mindennapi problémákhoz. A „cukiság” fogalmát kritikai éllel ruházzák fel, arra ösztönözve a közönséget, hogy megkérdőjelezze a perfekcionizmust és a giccset, amelyet főként a közösségi média közvetít és képvisel.
A kiállított művek könnyed, játékos módon, humorral és (ön)iróniával közelítenek a társadalmakat súlyosan érintő globális vagy mindennapi problémákhoz. A „cukiság” fogalmát kritikai éllel ruházzák fel, arra ösztönözve a közönséget, hogy megkérdőjelezze a perfekcionizmust és a giccset, amelyet főként a közösségi média közvetít és képvisel.
A kiállított művek könnyed, játékos módon, humorral és (ön)iróniával közelítenek a társadalmakat súlyosan érintő globális vagy mindennapi problémákhoz. A „cukiság” fogalmát kritikai éllel ruházzák fel, arra ösztönözve a közönséget, hogy megkérdőjelezze a perfekcionizmust és a giccset, amelyet főként a közösségi média közvetít és képvisel.
A kiállított művek könnyed, játékos módon, humorral és (ön)iróniával közelítenek a társadalmakat súlyosan érintő globális vagy mindennapi problémákhoz. A „cukiság” fogalmát kritikai éllel ruházzák fel, arra ösztönözve a közönséget, hogy megkérdőjelezze a perfekcionizmust és a giccset, amelyet főként a közösségi média közvetít és képvisel.
A kiállított művek könnyed, játékos módon, humorral és (ön)iróniával közelítenek a társadalmakat súlyosan érintő globális vagy mindennapi problémákhoz. A „cukiság” fogalmát kritikai éllel ruházzák fel, arra ösztönözve a közönséget, hogy megkérdőjelezze a perfekcionizmust és a giccset, amelyet főként a közösségi média közvetít és képvisel.
Lengyel András műalkotásai a maguk játékos és szellemes módján: esetében minden lehet művészet, a csempedarab és a neoncső is, amennyiben meditációs tárgyként segíti szemlélődésünket, elmélyülésünket. Ha végigjárjuk a megismerés stációit, utunk végén talán magunk is feloldódhatunk a bennünket körülvevő mindenségben.