Hermann Ildi Lányaink című fotósorozata a gyermeklét szürreális pillanatait örökíti meg, spontán elkapott jeleneteket, amelyek bár ismerősek, a családi fotóalbumokból mégis hiányoznak. A MOME fotográfia szak zárásaként készült diplomamunkája saját lánya és ismerősök lánygyermekei életén keresztül enged betekintést egy sajátos világba, a gyerekek szemén átszűrt „valóságba”. A sorozat első képe, a Rozi bölénnyel egy szafariparkban készült, ahol különböző állatok életnagyságú, papírból kivágott fotói vannak elrejtve a fák között. Ennek az esetleges és meghökkentő jelenetnek a megörökítésével kezdődött a sorozat, melyen elsősorban a fotográfus perspektívája, kevésbé az anya/szülő nézőpontja dominál. A képeken gyakran visszatérő beöltözésjelenetek, az álarc mögé rejtőzés, a különböző kellékek, plüss- és műanyag állatok a lányok személyiségfejlődésének fontos elemei. A képek olvashatóak a konformitás és a különbözni akarás, a társadalmi szerepeknek való megfelelés és az azoknak való ösztönös ellenszegülés, valamint a gondoskodás (állatok) első megnyilvánulásaiként.
Popovics Viktória
