Kijevben él és dolgozik. A professzionális fotózást 2005-ben kezdte. 2013 óta független dokumentum-projekteken dolgozik. A művész fő kutatási területe az az urbanisztikus közeg, amely az ideológiai összeütközések legfőbb „hadszínterévé” válik; a város, ami a társadalomban létező láthatatlan feszültségek térképét mutatja. Jelenleg Nyikiforov fő projektje ‒ a szovjet kulturális örökség szétesésének vizsgálata Ukrajnában, valamint a köztér átalakulásai a Méltóság Forradalma után (2013-2014).
A köztársaság emlékműveiről sorozat
2015 áprilisában Ukrajna Legfelső Tanácsa elfogadta azt a törvényt, amely elítélte a totalitárius kommunista és náci rezsimeket, valamint betilttotta azok propagandáját, szimbólumaik használatát. A gyakorlatban ez az úgy nevezett dekommunizációs törvény azt jelentette, hogy az országban meg kellett volna semmisíteni minden vizuális objektumot, amely a szovjet történelmi múlt megőrzésével kapcsolatos, illetve a kommunista vezérek emlékműveit. A nagyvárosokban az emlékműveket elég gyorsan lebontották, a folyamat, mint “Leninhullásként” (Leninopad) vált ismertté. A kisebb városokban, falvakban és távolibb területeken található objektumok sorsa azonban már jóval kevésbé mondható egyértelműnek, hiszen itt a központi politikai nyomás sokkal kevésbé volt erőteljes.
A dekommunizáció és a vele kapcsolatos vitás jelenségek a mai ukrán művészet egyik fontos témája. A szovjet mozaikok megőrzése, amelyeket az ország mostani vezetése megpróbált megsemmisíteni a totalitárius korszak ideológiai szimbólumai ellen vívott harc jegyében, sok művészt és aktivistát egyesített. A szovjet mozaikok igen komoly kutatásának eredményeképpen látott napvilágot 2017-ben a kijevi Osnovy kiadóban Jevhen Nyikiforov «Decommunized: Soviet Mosaics in Ukraine» c. könyve. A szovjet emlékművek ellen indított háború a kijevi Lenin-szobor botrányos ledöntése után a Majdan idején nemzeti sporttá alakult Ukrajnában. A szerző új projektje „A köztársaság emlékműveiről” az emlékezet mechanizmusairól és működésük bonyolultságáról szól.
Jevhen Nyikiforov igyekszik bemutatni a hely lényegét, amely az idő, társadalmi és természeti tényezők hatása miatt átmeneti állapotban van. A számtalan gránitvezért, gipszúttörőt, öntöttvas-katonát és kőmunkást újrahasznosítják, vandálok teszik tönkre, elrejtik vagy agyondíszítik. Nyikiforov projektje a hivatalos emlékezetpolitika duplafenekűségét veti fel problémaként és felhívja a figyelmet arra, hogy a mai Ukrajnában hiányzik a múlthoz való civilizált viszony.