A filmrendező és vizuális művész Alban Muja 1980-ban született a kosovói Mitrovicán. A pristinai Képzőművészeti Egyetem elvégése után, az ezredforduló elejétől aktív szerepet tölt be a kosovói kortárs művészeti életben. 2008-ban jelölték a Henkel művészeti díjra. Jelenleg Pristinában él. Alban MUJA munkáinak visszatérő eleme, hogy szokatlan nevű embereket helyez a figyelem középpontjába. Az én nevem, az ő városuk című fotósorozatában hét, hasonló pózban és semleges térben álló, koszovói albán városképek fényképeit tartja maga előtt. Mindegyik személy neve ugyanaz, mint a kezében tartott albán városé. „A nacionalista identitáspolitika sajátos hatásaként a koszovói albánok (leginkább a hetvenes-nyolcvanas években) gyermekeiket albán városokról nevezték el. Mindez visszavezethető a 19. század elejétől életben tartott, és a 21. században Koszovó függetlenségével betetőző, a határ menti albán terülteket egyesítő Nagy Albánia álmára. A másik tényező a koszovói albánok utazási tilalma volt; az Anyaföld etnikai közösségének megélhetetlensége miatt nem alakulhatott ki bennük a nosztalgiánál erősebb érzés a szomszédos Albánia iránt.” (Muja)
K. B.
Kapcsolódó tartalmak
Művészportrék: Alban Muja
A portrésorozat célja, hogy a múzeum gyűjteményében megtalálható műveket és alkotóikat alaposabban megismerhessék a nézők. A széria mindegyik részében egy-egy képzőművész mesél munkáiról, azok hátteréről, valamint az alkotás folyamatáról.
Az én nevem, az ő városuk 1-7.
Alban Muja munkáinak visszatérő eleme, hogy szokatlan nevű embereket helyez a figyelem középpontjába. Az én nevem, az ő városuk című fotósorozatában hét, hasonló pózban és semleges térben álló, koszovói albán városképek fényképeit tartja maga előtt.
Családi album
Alban Muja Családi album című (2019) új videóinstallációja a koszovói háború (1998–1999) személyes és kollektív emlékezetében végez mélyfúrásokat, azt kutatva, hogy milyen szerepe van a képeknek és a médiának a narratívák, az identitás és a történelem alakításában, különösen vészterhes időkben.