Képzőművész és költő. 1973-ban csatlakozott a BOSCH+BOSCH csoporthoz, melynek 1976-ig, a csoport feloszlásáig tagja maradt. Életművét számos médium használata jellemzi (művészköny, film, fotóperformansz, akció, objekt), de munkáinak egyedi hangja a nyomda világából táplálkozik; egész pontosan a nyomtatáshoz használt betűk ólommintáin alapul. A kész szöveg roncsolása után a betűket különböző felületetekre applikálta, a testre (mint a gyűjteményünkben is megtalálható, 1971-ben készült Testprintelés Ladik Katalinnal, továbbá az 1978-as Exemper című munka), objektekre, majd a hetvenes évek második felétől letrasettel kövekre, tojásdad formákra. A tojásdad Gömbök (1978) és a Labdajáték (1977) esetében ráadásul felbukkannak az E, A és O betűk, melyeket a művész igen kedvelt „lírai formájuk” miatt, míg a Kompozíció 1. (1982) képpárjában maga a rongált, roncsolt szövegtömb válik dominánssá. A munkákon megjelenő szövegelemeknek, szótöredékeknek a legtöbb esetben nincs „értelme”, feloldható jelentése, sokkal inkább a betűhalmazok vizuális-esztétikai értéke számít, ráadásul a könyvekből, újságokból kivágott betűjelek és szavak nemcsak szerb, hanem, francia, magyar, angol, finn vagy német nyomtatott forrásokból származnak.
