Manapság egyre nyíltabban beszélünk az emberi testről, a médiában egyre leplezetlenebbül jelenik meg az erotika és a szexualitás. A különféle magazinok a kidolgozott, fitt és egészséges testet szinte a társadalmi érvényesülés feltételeként állítják be. Érthető tehát, ha a betegségekről, a testi hibákról egyre szemérmesebben esik szó, miközben a civilizáció fejlődésének köszönhetően éppen a betegségek fenyegetik legjobban az emberi életet. Sokkal nyíltabban beszélnek az emberek szexuális életükről, mint betegségeikről. A fenti ellentmondás foglalkoztatja a képzőművészeket is.
Mivel a tárlat egy szenológiai konferenciához is kapcsolódik a kiállításba elsősorban a mellekkel és a rákkal, illetve az emberi test sebezhetőségével kapcsolatos műveket válogattunk. A meztelen test ábrázolása a képzőművészetben az adott kor szépségeszményét, a szépségről alkotott ideáját fejezte ki, illetve erotikus tartalommal bírt. Különösen a fedetlen keblek jelentettek egyfelől csábítást, másfelől bűnbánatot, kiszolgáltatottságot. Manapság pedig éppen a női mellel kapcsolatos a legtöbb megfelelési kényszer.
A kiállítás reményeink szerint a betegséggel való szembenézésre, a társadalmi elvárásokra való reagálásra, az ezzel kapcsolatos szégyen levetkőzésére inspirálja a nézőt. Olyan műveket szeretnénk bemutatni, melyek segítenek legyőzni a betegségtől, különösen a ráktól való félelmet, illetve megtörik a betegségeket övező hallgatást.
