15. Velencei Építészeti Biennále
æktivátorok. Helyi aktív építészet (æctivators. Locally active architecture)
Megnyílt a Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonja
"A közösségi építészet ünnepe ez a pavilon"
Megnyílt a világ legrangosabb építészeti seregszemléje, a Velencei Építészeti Biennále. A Giardini és az Arsenale területén 2016. november 27-ig látogatható kiállítás idén a Reporting from the Front (Jelentés a frontról) címet kapta; főkurátora a közösségi építészet jeles képviselője, Alejandro Aravena chilei építész.
Az idei biennále kiemelt célja, hogy az építészetet ne elméletként vagy önmagában való formaként kezelje, hanem annak társadalmi, politikai és önszerveződő vonatkozásait vizsgálja – a felsorakoztatott jó példák elemzésével. A magyar pavilon – összhangban a főkurátor felhívásával – egy ilyen jó példával kíván hozzájárulni a közös gondolkodáshoz.
A kiállításon a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum szervezésében egy, a kortárs építészet változó szerepfelfogását tükröző, közösségi dimenziójú projekt mutatkozik be æktivátorok. Helyi aktív építészet (æctivators. Locally active architecture) címmel. A kurátorok: Fábián Gábor és Fajcsák Dénes. (A kiállítást és a kurátort szakértői zsűri választotta ki nyilvános pályázat keretében.) Az arkt építészstúdió kiállítása az egri Gárdonyi-kertben található lerobbant ingatlan újrahasznosításán keresztül azt mutatja be, hogyan lehet megrendelő és pénzmozgás nélkül, a helyi együttműködésekre alapozva létrehozni egy élő közösségi színteret.
A magyar pavilon idei kiállítása remek példája annak, hogy a kultúra közvetlenül is tud segíteni ott, ahol épületek vagy emberek kihullottak a közösség tartószövetéből – emlékeztetett a megnyitón Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Az eseményen jelen volt Piotr Glinski, Lengyelország miniszterelnök-helyettese, kulturális minisztere is.
A kiállítás olyan kérdésköröket jár körbe, mint az újrafelhasználás, a kulturális fenntarthatóság, az innovatív együttműködés, a civil aktivitás és a közösségépítés. A történetet a kiállítóteremben a két hatalmas, zsaluelemekből készült, kör alakú asztalhoz leülve videókon, a közreműködők személyes nézőpontján keresztül ismerhetik meg a látogatók.
Mindeközben az 5D technológia segítségével virtuálisan be is járható az egri helyszín, és megtekinthető az ott látható kiállítás, amely a hasonló magyarországi színtereket mutatja be.
(Innen pedig a program elindításával a velencei magyar pavilonban tehetünk egy virtuális túrát).
A pavilon átriumában egy zöldsziget idézi meg a Gárdonyi-kert hangulatát, amelynek gesztenyefáit – a hely első aktivátoraként – még maga Gárdonyi Géza ültette.
A magyar koncepció sikerét jelzi többek között az is, hogy Laura Weißmüller, a tekintélyes német napilap, a Süddeutsche Zeitung építészeti szakújságírója az idei Biennále 10 legjobbja közé válogatta a magyar pavilont, kiemelve a közösségi összefogás erejét, ami az egész Biennále egyik legfőbb üzenete lehet. A siker értékét tovább növeli, hogy a Giardini területéről mindössze négy, az angol, a német és a magyar pavilon, valamint a nyugat-szaharaiak ideiglenes sátra tudott ebbe az összeállításba bekerülni. A magyar kiállításról olasz és svájci építészeti portálok is pozitívan számoltak be.
Az eddigi hazai sajtófogadtatás a bemutatott projekt emberléptékű és példaértékű civil jellegét emelte ki, rámutatva, hogy a kiállítás nagyszerűen illeszkedik abba az Aravena által is képviselt építészeti gondolkodásmódba, mely szerint a tudatos és fenntartható jövőt nem feltétlenül a sztárépítészet, hanem a kis lépésekkel haladó, közösségi szemlélettel bíró aktivátorok is előmozdíthatják. „Magyarország hosszú idő után először jelentkezett olyan kiállítással, amely a nemzetközi építészeti diskurzus egyik fókusztémájára reflektál – írja a revizoronline.com kritikusa. Az idei főkurátor Jelentés a frontról címmel a mainstreamtől eltérő építészeti stratégiák felmutatására buzdítja a nemzeti kiállításokat. A magyar kiállítás erre progresszív választ ad.”
