Kritikus művészek Magyarországon a hatvanas évektől napjainkig
2017. május 17 - június 11. között a Római Magyar Akadémia Galériájában a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteményéből válogatott művek láthatók. A kiállítás a hatvanas évektől napjainkig terjedő időszakra fókuszálva mutatja be a magyar művészet progresszív tendenciáit, különös tekintettel a konceptuális, fotó alapú művekre.
A tárlaton 19 magyar művész, 41 műve szerepel, köztük a Christine Macel által rendezett 2017-es Velencei Biennále kurátori válogatásába meghívott Csörgő Attila és Hajas Tibor, valamint a Magyar Pavilon kiállítója, Várnai Gyula munkái is.
Ezen kívül Baranyay András, Beöthy Balázs, Birkás Ákos, Bukta Imre, Csákány István, Gerhes Gábor, Gulyás Gyula, Gyenis Tibor, Haris László, Kele, Judit, Ladik Katalin (Lennon Ono Grant for Peace, 2016), Nemes Csaba, Pinczehelyi Sándor, Société Réaliste, Sugár János, Szombathy Bálint, alkotásaival is találkozhat a látogató. .
“Magyarországon a hatvanas évek végén léptek fel azok a fiatal művészek, akik az állami művészetpolitikától függetlenül, a művészi szabadság és korszerűség jegyében hozták létre műveiket. A hetvenes évek elején a rendszerkritika már nemcsak a stílusban, hanem jelképek és gesztusok révén is megnyilvánult. A konceptuális, fotóalapú művek, a művészeti akciók, performanszok a jól ismert ideológiai és formai toposzokat, ezáltal magát a társadalmi-politikai berendezkedést is vizsgálat és bírálat tárgyává tették; hangsúlyozták a nyilvánosság és a tömegmédiumok szerepét.
Az 1989 utáni társadalmi-politikai változások a közép-kelet-európai országokban régi és új tanok, életeszmények divatját hozták, az individualizmustól a fogyasztói értékrenden át az újra feléledő nacionalizmusig vagy vallásosságig. Az 1989 után fellépő új művészgeneráció számos tagja foglalkozott a művészet és a művész szerepével, élet és művészet viszonyával, a nemi, nemzeti vagy vallási identitás kérdéseivel. A korszakot a pluralitás, az intermediális felfogás, a konceptuális gondolkodás, a videó és a fotó újabb térnyerése jellemezte.
Napjainkat a válság egyre erősödő érzete hatja át, mely számos művészben az aktivizmus, a kritikai gondolkodás új formáit hívta elő. Műveikben megjelennek azok a társadalmi-történelmi referenciák is, amelyek magyarázatként szolgálhatnak a jelen helyzetre.
A budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteményéből válogatott, elsősorban fotó-, illetve média-alapú művek segítségével nem csak a magyar kortárs képzőművészetet, de Magyarország közelmúltját, a hétköznapokat és a művészetet átható eszmék változását is megismerheti a látogató”. (Szipőcs Krisztina – a kiállítás kurátora)
2017. május 17.– június 11.
Római Magyar Akadémia Falconieri Palota – Via Giulia, 1
Kurátor: Szipőcs Krisztina
