Az 1947 óta Franciaországban élő Vera Molnar a számítógépes művészet egyik „forradalmára”, a Groupe de Recherche d’Art Visuel-nek (GRAV) alapítója volt 1960-ban. 1959-től kezdett kombinatorikus képeket készíteni, és az általa „machine imaginaire”-nek nevezett módszerrel matematikai törvényszerűségeket modellezni, majd igen korán, már 1968-ban lehetőséget kapott arra, hogy az elképzelt gépet „machine réelle”-re cserélje, vagyis valódi számítógéppel dolgozzon. Műveiben kulcsszerep jut a számítógép algoritmikus véletlenjének, a vonalnak („Egy vonal, mint egy életrajz, melyben leképződik az összes múltbéli tevékenységem: az életem összefoglalása.”), továbbá a rend és a rendetlenség, a struktúra és a szabadság összekapcsolásának. Molnar 1990-ben készült műalkotása a Bretagne északi részén, Saint Malo város közelében található homokos tengerpart, a Grand Plage du Sillon egyik látványosságára, a parton álló középkori várat védő árok megfeketedett, sómarta cölöpsoraira reflektál – mintegy jelezve, hogy a művész absztrakt, geometrikus motívumai a (néhol képzőművészeti) valóságból táplálkoznak. E munka azért is különleges, mert nem komputergrafika, hanem egyedi rajz, melyen finom ritmusban, a rend és a rendezetlenség határán billegve sorakoznak függőlegesen a sávok, továbbá a sávok „egységeit” megtörő, elmozduló, egymásra(egymásba) nyomódó, így össze is kapcsoló csíkok.
Dékei Kriszta