2020. december 8.
Zsikla Mónika kurátor és Keresztes Zsófia Az álmok után: merek dacolni a károkkal című kiállítása lesz látható az 59. Velencei Képzőművészeti Biennálén 2022-ben
A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a következő Biennále magyar kurátorát és kiállítását.
A Velencei Biennále vezetése a világjárvány miatt kialakult rendkívüli helyzetre tekintettel – 2021-re halasztotta a 17. Velencei Építészeti Biennále megrendezését. Ezzel szinkronban módosították az eredetileg 2021-re tervezett 59. Velencei Képzőművészeti Biennále időpontját is, amelyet 2022. április 23. és november 27. között fognak megrendezni.
A pályázatot kiemelkedő szakmai érdeklődés kísérte: a felhívásra összesen tizenöt pályázat érkezett be. A pályázók 2020. október 19-én, illetve december 7-én a Ludwig Múzeumban prezentáción mutatták be a zsűrinek a kiállítási tervüket. Tapasztalt kurátorok jelentős életművel rendelkező alkotókkal és fiatal feltörekvő művészek projektjeivel egyaránt jelentkeztek. Valamennyi pályázat megtekinthető a Ludwig Múzeum honlapján.
A pályázatot kiemelkedő szakmai érdeklődés kísérte: a felhívásra összesen tizenöt pályázat érkezett be. A pályázók 2020. október 19-én, illetve december 7-én a Ludwig Múzeumban prezentáción mutatták be a zsűrinek a kiállítási tervüket. Tapasztalt kurátorok jelentős életművel rendelkező alkotókkal és fiatal feltörekvő művészek projektjeivel egyaránt jelentkeztek. Valamennyi pályázat megtekinthető a Ludwig Múzeum honlapján.
A zsűri Zsikla Mónika kurátor Keresztes Zsófia Az álmok után: merek dacolni a károkkal című pályázatát nyilvánította a pályázat nyertesének.
A zsűri indoklása szerint: „Keresztes Zsófia a fiatal és már nemzetközi sikereket is felmutató magyar művészgeneráció egyik kiemelkedő képviselője. Alkotásaiban merészen átlépi és ugyanakkor ötvözi a művészeti ágak és stílusok határait. A pavilon terét egyetlen egészként kezelő, az építészet, a szobrászat és az iparművészet határán mozgó, jellegzetesen női nézőpontú installációja önmagunk megismerésével és az emberi kapcsolatokkal foglakozik és a képzelet tájain tesz belső utazást, melyhez többek között Szerb Antal Utas és holdvilág című regényéből merített inspirációt. Mozaikokkal borított különös, amorf szobrai egyéniek és látványosak; művészete személyes, friss, aktuális. Formavilága egyszerre idézi a szürrealizmust és a századforduló organikus építészetét, de a 21. század technikai megoldásaival dolgozik, és saját korának problémáit és életérzését jeleníti meg. A tervezett nagyszabású, látványos installáció kitűnően használja ki a velencei Magyar Pavilon adottságait.”
Külön üdvözölendő, hogy Keresztes Zsófia személyében hosszú idő után újra női kiállítóval jelentkezik Magyarország. A Magyar Pavilon 110 éves történetében női művésznek eddig mindössze két alkalommal volt önálló kiállítása: 2011-ben Németh Hajnal projektje, 1982-ben pedig Schaár Erzsébet posztumusz tárlata volt látható
Keresztes Zsófia munkái a Ludwig Múzeumban 2017-ben az Esterházy Művészeti Díj – melynek egyik nyertese volt – kiállításán, illetve 2020-ban a Telekom gyűjteményét bemutató kiállításon voltak láthatóak.
Ez utóbbi alkalomból készült az alábbi portréfilm: (LINK)
A művész honlapja: zsofiakeresztes.com
A zsűri indoklása szerint: „Keresztes Zsófia a fiatal és már nemzetközi sikereket is felmutató magyar művészgeneráció egyik kiemelkedő képviselője. Alkotásaiban merészen átlépi és ugyanakkor ötvözi a művészeti ágak és stílusok határait. A pavilon terét egyetlen egészként kezelő, az építészet, a szobrászat és az iparművészet határán mozgó, jellegzetesen női nézőpontú installációja önmagunk megismerésével és az emberi kapcsolatokkal foglakozik és a képzelet tájain tesz belső utazást, melyhez többek között Szerb Antal Utas és holdvilág című regényéből merített inspirációt. Mozaikokkal borított különös, amorf szobrai egyéniek és látványosak; művészete személyes, friss, aktuális. Formavilága egyszerre idézi a szürrealizmust és a századforduló organikus építészetét, de a 21. század technikai megoldásaival dolgozik, és saját korának problémáit és életérzését jeleníti meg. A tervezett nagyszabású, látványos installáció kitűnően használja ki a velencei Magyar Pavilon adottságait.”
Külön üdvözölendő, hogy Keresztes Zsófia személyében hosszú idő után újra női kiállítóval jelentkezik Magyarország. A Magyar Pavilon 110 éves történetében női művésznek eddig mindössze két alkalommal volt önálló kiállítása: 2011-ben Németh Hajnal projektje, 1982-ben pedig Schaár Erzsébet posztumusz tárlata volt látható
Keresztes Zsófia munkái a Ludwig Múzeumban 2017-ben az Esterházy Művészeti Díj – melynek egyik nyertese volt – kiállításán, illetve 2020-ban a Telekom gyűjteményét bemutató kiállításon voltak láthatóak.
Ez utóbbi alkalomból készült az alábbi portréfilm: (LINK)
A művész honlapja: zsofiakeresztes.com
A kiállítás kurátora
Zsikla Mónika művészettörténész-esztéta
2007-től publikál hazai folyóiratokban, valamint hazai és nemzetközi kiadványokban. Publikációs tevékenysége mellett az elmúlt évtizedben számos hazai kortárs művészeti kiállítás kurátora és társkurátora volt. 2017 óta a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem óraadója és a Budapest Galéria művészettörténész munkatársa. 2020-tól a Q Contemporary Budapest Curatorial Directora.
Zsikla Mónika művészettörténész-esztéta
2007-től publikál hazai folyóiratokban, valamint hazai és nemzetközi kiadványokban. Publikációs tevékenysége mellett az elmúlt évtizedben számos hazai kortárs művészeti kiállítás kurátora és társkurátora volt. 2017 óta a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem óraadója és a Budapest Galéria művészettörténész munkatársa. 2020-tól a Q Contemporary Budapest Curatorial Directora.
Nagy felbontású képek letöltéséhez kérjük regisztráljon
