Médiaművész, 1989–95 között az Újlak Csoport alapító tagja, 1990-től 1996-ig a legprogresszívebb budapesti alternatív kiállítótér, a Tűzoltó u. 72. szervezője, 1997-ben az U. F. F. nonprofit galéria alapítója. A kilencvenes évek közepén a kollázsszerűen létrehozott képektől a fotóalapú digitális képalkotás felé fordult, ezzel párhuzamosan videókat, hanginstallációkat és számos kortárs táncelőadás látványtervét, zenéjét készítette. Képzőművészeti tevékenységének fő jellemzője az elektronikus zene és kép egymásra hatásának vizsgálata a konceptuális és populáris kultúra határterületein. Ahogy írja is: „A különböző érzék-csatornákból táplálkozó tudat számomra esszenciális inputja a hang”. Tevékenysége a zenei kultúra fontos paradigmaváltása közepette, az analóg-digitális váltás idejére tehető, ez a változás a technikai berendezések és a megjelenített életvilág vonatkozásában is megmutatkozik munkáin. A Le patron est devenu fou (A főnök megbolondult) című multimédia-installáció puzzle-szerűen építkezik olyan egyenrangú vizuális elemekből, melyek a tömegmédia által nyújtott képi referenciákból erednek.