Tatai Erzsébet művészettörténész tárlatvezetése a SIGNAL című szlovák kiállításban.
A SIGNAL című kiállítás a szlovák képzőművészet születését és útját követi az 1960-as évek közepétől napjainkig. Azt a tágabb kontextust mutatja be, amelyben a szlovák konceptuális művészet a hatvanas évek közepén létrejött, hangsúlyozva ennek a vizuális szemléletnek a továbbélését az egymást követő művészgenerációkon át.
Tatai Erzsébet
Művészettörténész, az MTA Bölcsészettudományi Központja Művészettörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa. Fő kutatási területe a kortárs és modern magyar művészet, a vizuális kultúra és a feminizmus. A Bartók 32 Galéria majd a Műcsarnok Kiállítási Osztályának vezetője volt. Több mint 200 tanulmányt és cikket publikált, tanulmányköteteket szerkesztett. Tanított az ELTE-n, a MOME-n, a Képzőművészeti Egyetemen, jelenleg a Budapesti Metropolitan Egyetem docense. Könyvei: Művészettörténeti ismeretek (2002), Neokonceptuális művészet Magyarországon a kilencvenes években (2005), Mondd, hogy szeretsz… Koronczi Endréről (2013), Marianne Csáky (2014), A lehetetlen megkísértése. Alkotó nők – esszék, tanulmányok. a kortárs magyar művészetről (2019).
A tárlatvezetés magyar nyelvű. Részvétel kiállítási belépővel vagy bérlettel lehetséges.
Tájékoztatjuk, hogy eseményeinkről hang- és képfelvétel készül, amelyből a Ludwig Múzeum részleteket használhat fel a múzeum és programjainak népszerűsítése céljából és egyéb promóciós célokra. Eseményeinken történő részvétellel Ön elfogadja, hogy a felvételeken Ön is feltűnhet, de a Ludwig Múzeummal vagy az általa jogosított harmadik személyekkel szemben a felvétel felhasználásával összefüggésben semmilyen követeléssel nem élhet.
Kapcsolódó tartalom
SIGNAL – Konceptuális és posztkonceptuális tendenciák a szlovák képzőművészetben 2019. április 19. – június 23.
A SIGNAL című kiállítás a kortárs szlovák képzőművészet egyik legmarkánsabb irányzatát mutatja be az utóbbi ötven év legjelentősebb szlovák alkotóinak munkásságán keresztül. A kiállítás súlypontját a hatvanas-hetvenes évek nem hivatalos szcénájának konceptuális művészeti pozíció képezik, szoros összefüggésben a 90-es évek posztkonceptuális törekvéseivel valamint a legújabb tendenciák képviselőivel.