A magyar és az észt nyelv egyaránt finnugor eredetű, ám az elmúlt évezredekben egymástól messzire szakadt két népcsoport egymástól különböző történelmi utat járt be. Vajon az északi, balti hagyomány, valamint a közép-kelet-európai történelem és a közös poszt-szocialista tapasztalat hol találkozik a 21. századi jelenben?
Milyen témák, problémák, motívumok bukkannak fel a két ország művészetében, amelyek egymással párhuzamba állíthatók? Mi konstruálja a modern kori államokat, mi a nyelv és a kultúra szerepe ebben? Milyen az ideális állam, illetve állampolgár? Hol van a művészet és a művész szerepe napjaink fogyasztói társadalmában? Hogyan prognosztizálható a jövő a jelenlegi válságos, forrongó időszakban?
A fenti kérdésekkel foglalkoznak Farkas Dénes, Johnson & Johnson, Flo Kasearu, Marko Mäetamm, Marge Monko, Tanja Muravskaja, Kristina Norman és Kaido Ole legfrissebb munkái, melyeken keresztül megismerhetjük Észtország izgalmas kortárs művészeti szcénáját. A kiválasztott nyolc művész munkáit olyan alkotásokkal állítjuk párhuzamba, amelyek hasonló témákat dolgoznak fel, de magyar nézőpontból.
Köszöntőt mond dr. FABÉNYI Julia, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója és Kristi KARELSOHN, Észtország magyarországi kijelölt nagykövete
A kiállítást megnyitja SZIPŐCS Krisztina, a kiállítás kurátora
Kiállító művészek
BIRKÁS Ákos, FARKAS Dénes, JOHNSON and JOHNSON, Flo KASEARU, Marko MÄETAMM, Marge MONKO, Tanja MURAVSKAJA, NÉMETH Hajnal, NÉMETH Ilona, Kristina NORMAN, Kaido OLE, PUKLUS Péter, SOCIÉTÉ RÉALISTE, TEHNICA SCHWEIZ
Együttműködő partnerek: Magyarországi Észt Intézet; Temnikova & Kasela Gallery, Tallinn; Molnár Ani Galéria, Budapest
A kiállítás megtekinthető 2019. január 6-ig.
Kurátor: Szipőcs Krisztina
Kurátor asszisztens: Jan Elantkowski
A kiállítás az Észt Köztársaság kikiáltásának százéves évfordulójához kapcsolódik.
Kapcsolódó tartalom
Nyelvrokonok – Észt-magyar kortárs művészeti kiállítás 2018. szeptember 28. – 2019. január 6.
A magyar és az észt nyelv egyaránt finnugor eredetű, ám az elmúlt évezredekben egymástól messzire szakadt két népcsoport egymástól különböző történelmi utat járt be. Vajon az északi, balti hagyomány, valamint a közép-kelet-európai történelem és a közös poszt-szocialista tapasztalat hol találkozik a 21. századi jelenben? Milyen témák, problémák, motívumok bukkannak fel a két ország művészetében, amelyek egymással párhuzamba állíthatók?
