Pályázat eredménye

A 15. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále
Magyar Pavilonjában rendezendő kiállítás
kurátori megbízatására kiírt pályázat EREDMÉNYE

„Jelentés a frontról” címmel 2016. május 28-a és november 27-e között rendezik a meg a jövő évi Velencei Építészeti Biennálét. A hazai hagyományoknak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a magyar pavilon kurátorát és kiállítását. A 2015. szeptember 23-án kiírt pályázatra öt pályázat érkezett be. Valamennyi pályázat érvényes volt.

A pályázók neve és pályázatuk címe:

Fábián Gábor (társkurátor: Fajcsák Dénes): „Arkt” projekt – az Arkt-tól az ellátóig.

Major György (társkurátor: Szántay Zsófia): Extrema.

Őry Júlia (társkurátor: Nagy Bálint, Winkler Barnabás - FUGA): A szabadság építészete (Bán Ferenc).

Pozsár Péter (társkurátor: Huszár András, Ráday Dávid, Glatz Zsófia, Komlósi Bence – Hello Wood – Dotlinearchitects): Fabricatory.

Tóth Péter (társkurátor: Kováts Ábel, Parai Zoltán, Szász István, Török Ádám): Kánaán. Stílusteremtő hazai borászatok és kultúrköreik bemutatása.

Valamennyi pályázat megtekinthető a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum honlapján.

A pályázók 2015. november 18-án prezentáción is bemutatták az elképzeléseiket. Valamennyi pályázó érdemi módon igyekezett kapcsolódni a Biennále főkurátora, Alejandro Aravena Reporting from the Front címen meghirdetett központi koncepciójához, érvényes válaszokat keresve egy-egy jellegzetes magyar építészeti műcsoport, kiemelkedő egyéni életmű bemutatása, illetve az építészet közösségi funkciójára, az építés konkrét vagy metaforikus folyamatában történő közösségi részvételre épített projekt keretében.

A zsűri a pályázókat meghallgatva megvitatta az egyes pályázatok koncepcióját, üzenetét és megvalósíthatóságát, mely alapján Fábián Gábor (társkurátor: Fajcsák Dénes): „Arkt” projekt – az Arkt-tól az ellátóig című pályázatát nyilvánította nyertesnek.

A nyertes pályázat:

„Olyan eseteket és gyakorlatokat fogunk bemutatni, ahol a kreativitást hívták segítségül, hogy vállalják a rizikót akár csak egy apró győzelem érdekében is, mert ahol nagy a probléma, akár egy milliméternyi előremenetel is fontos. Szükség lesz arra, hogy újragondoljuk a sikerről kialakított elképzelésünket, mivel a frontvonalon az eredmények relatívak és nem abszolútak” – írja Alejandro Aravena, a 2016. évi Velencei Építészeti Biennále főkurátora felhívásában.

Aravena fenti gondolata írja talán le legszebben azt az értéket, amit az egri Arkt építészcsoport projektje képvisel. Velencéből, az építészeti világ centrumából vagy egy sanghaji szuperberuházás léptékéből nézve tényleg nem több egy milliméternél, amit ez a kis egri művészeti ellátó elért. Mégis, ez a lépés fontos irányba történt, példaértékű és sokak számára reményt adhat.

Az egri Gárdonyi-kertben pusztulásra ítélt volt GAMESZ-épület megmentését és újrahasznosítását bemutató kiállítás egy valós problémára adott valós választ kíván a középpontba helyezni. Az építészeti jelenlét okán egy korábban értéktelennek tekintett épület mára élő hellyé, kulturális központtá vált a városban. Újrahasznosították, aktiválták, értékké tették. A beavatkozás eredményessége sem mérhető pusztán az esztétikum, hanem a komplex társadalmi hasznosság felől, amely a helyi identitás erősödésében, a közösség alakításában, a használatok diverzitásában jelenik meg; másfelől a létrehozásában és működtetésében részt vevő közösségek szempontjából is megítélhető. A projekt bemutatása a pavilonban a témához illően szerény, ugyanakkor kreatív; a tervezett installáció és vetítés jól illeszkedik a Biennále közegébe és a magyar pavilon tereibe.

A válság és az új közösségi, hálózatos kultúra hatására az építészeti szakmagyakorlás is változóban van, alternatívákat keres. Ebben a helyzetben az építészet építés is, és legalább annyira vonatkozik a közösségre, mint magára a házra. Az egri épület újrahasznosítása építészek civil kezdeményezésére indult, de túlnőtt azon. Az alkotók szakmai stratégiája helyes iránynak bizonyul: fiatal építészként nem pályázatokra vártak, hanem saját kezükbe vették környezetük és az épület sorsát. A tervezésen túl közösséget inspiráló aktorokká váltak. Helyi támogatókat vontak be, jó együttműködést alakítottak ki a tulajdonos önkormányzattal. A helyi identitást erősítő kapcsolatokat építettek ki; civilekkel, helyi kisiparosokkal, szakmunkás-tanulókkal, elítéltekkel dolgoztak együtt. És, ami igazán fontos, közben nem adták fel a kortárs építészet sokszor elfeledett ígéretét, hogy általa megélhetjük a kultúrát, megtudhatunk valamit magunkról, a jövőnkről és a múltunkról.

Magyarországról, egy kis városból tudunk így a világnak egy apró, de követhető példát mutatni, a tenni akarásról, a közösség erejéről. Az építész maga is a közösség része, aki úgy végezhet eredményes munkát, ha az épület lakóit, felhasználóit bevonja az építészet, az alkotás folyamatába. A megvalósult egri projekt szociálisan inkluzív, hiszen számos társadalmi csoport együttműködésére és munkájára volt szükséges ahhoz, hogy létrejöjjön. Olyan mintaprojekt, amely egy kicsi lépést tesz egy lokális probléma megoldására: olyan lépést, amely jó gyakorlat lehet mások – építészek és közösségek – számára itthon és külföldön egyaránt.

A bírálóbizottság tagjai voltak:

Boros Géza művészettörténész, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum főtanácsadója

Dr. Fabényi Julia művészettörténész, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója, a Velencei Biennále nemzeti biztosa (a zsűri elnöke)

Pelényi Margit Ybl-díjas építész

Sáros László György Ybl-díjas építész, a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

Somogyi Krisztina építészetkritikus, vizuális intelligenciakutató, egyetemi docens, a BME Építőművészeti Doktori Iskola oktatója

Somlai-Fischer Ádám építész, designer, a 2006. évi Velencei Építészeti Biennále magyar és a 2008. évi Velencei Építészeti Biennále központi kiállításának résztvevője

Sulyok Miklós művészettörténész, a 2002. évi Velencei Építészeti Biennále magyar kiállításának kurátora, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja

Szipőcs Krisztina művészettörténész, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum főosztályvezetője, a Balkon kortárs művészeti folyóirat szerkesztője.

A zsűri ezúton mond köszönetet valamennyi pályázónak.

Budapest, 2015. november 19.

Dr. Fabényi Julia
a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója,
a 2016. évi Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále nemzeti biztosa