Jeanne van Heeswijk 2004-ben, a Ludwig Múzeum rezidenciaprogamja keretében egy videóinterjú-sorozatot készített, amelyben meghatározott női társadalmi szerepeket vizsgál. Az erősen személyes indíttatású munka Maaike Engelen filozófus Creative Urge, annex a Zeal for Improvement (Az alkotás kényszere, plusz jobbító akarat, 2000) című írásán alapszik, amely azokról a különböző (női) szerepekről szól, amelyek van Heeswijk egyes munkáiban magára vállalt művészi személyiséget alkotják. A művész arra volt kíváncsi, mit jelentenek a posztkommunista Budapesten az olyan női szerepek, mint a múzeumi teremőr, a költő, a művészeti író, a filozófus, a szobalány, a titkárnő, a táncos. A hét, szakmájában jónak számító nővel készített interjúban Győrffy Dezsőné, Karafiáth Orsolya, Timár Katalin, Babarczy Eszter, Sánta Mária, Papp Zsuzsanna és Bozsik Yvette beszél a hivatásáról, s elmondja a nézőknek, mitől is jó abban, amiben jó, s ez milyen készségeket igényel tőle. A hét nő az elkötelezett kreativitás alapjául szolgáló hét női tulajdonságot (poétikus, kritikus, filozofikus, gondoskodó, könnyűléptű, szervező, figyelmes) képviseli.
