Köves Éva 1994-ben Frankfurtban talált tárgyakat, levelezőlapokat kezdett átfesteni. A dokumentum és a fotográfia kettőssége, valamint az árnyékok iránti régi vonzalma irányította, amikor hazatérve hozzákezdett a Budapesti árnyékok (1995–1996) című képsorozatához. A ciklust közvetlenül inspirálta a Moholy-Nagy László centenáriuma alkalmából nyílt kiállítás a Galéria ’56-ban. Köves Éva a Bauhaus stílusában városképrészleteket fényképezett. Nem különleges helyszíneket keresett, budapesti építkezéseknél használatos állványzatokat, korlátokat, épületszerkezeti elemeket, geometrikus struktúrákat örökített meg. Fotó-átfestésein a rögzített építészeti struktúrák köznapi részletvalóságát az illúzió és a fikció világába emeli tovább. A különálló, kereteiket túllépő struktúrákról készült festményeket Köves Éva falra illesztett, bonyolult installációkká épít fel. A Budapesti árnyékok képekből álló térinstallációja a Ludwig Múzeum egymással érintkező falain balra nyolc, míg jobbra hét festményt számlál.