Köves Éva: Budapest-Velence (Felhők) (1997)

Köves Éva műveiben saját fotói használja fel, festi át. Az ebben a műben szereplő fotókat akkor készítette, mikor Néray Katalin felkérését, hogy legyen az 1997-es Velencei Biennále magyar pavilonjának egyik kiállítója, elfogadva Budapestről autóval Velencébe utazott, hogy megnézze a leendő kiállítás helyszínét. Köves legtöbb művében városi „tájat”, épületeket, építkezési állványokat, védőhálót ábrázoló felvételeket használt. Az autópálya, bár szintén ember alkotta tárgy, a városon kívül fut, így a művész figyelme óhatatlanul is a táj, elsősorban az ég felé fordult, hiszen a fény, a sötét-világos ellentét eddig is alapeleme volt a művészetének. A címben szereplő Velence és a felhők óhatatlanul is felidézik a velencei festészet nagy hagyományait, a fény kezelését (Tiziano, Tintoretto) vagy a velencei rokokó felhőábrázolásait (Tiepolo). A mű egyszerre személyes útibeszámoló és tisztelgés az elődök és Velence előtt. A mű 1997-ben szerepelt a 47. Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonja kiállításán.