A katalán származású, New Yorkban élő művész munkái olyan komplex, több médiumot is felhasználó installációk, melyek elsősorban a reprezentáció társadalmi vetületével és kommunikatív formáival foglalkoznak. Muntadas ezeket a kérdéseket leginkább a köztér és a privát tér közötti konfliktusos kapcsolat elemzésén keresztül vizsgálja. A közösségi tér és a privát tér viszonyát a mai, nyugati típusú demokráciában nemcsak a konszenzus, a konfliktus, az ellentétek vagy a kontextus határozhatja meg, de időről időre egy-egy „médiaesemény” is arra készteti a társadalmat (vagy annak egy csoportját), hogy újra megfogalmazza a maga számára ezeket a kategóriákat és meghúzza a kétfajta tér közötti határt. A Média helyszínek – médiaemlékművek olyan budapesti helyszíneket vizsgál, amelyek a sajtóba való bekerülésük révén váltak híressé. A médiaesemény dokumentációs fotója (az MTI archívumából válogatott képek) mellé kerül az a fotó, mely a helyszínt olyan állapotban ábrázolja, melyben az esemény nélkül, mindennap láthatjuk. A kérdés azonban az, hogy egyáltalán lehetséges-e az adott, történelmileg jelentős esemény (az 56-os forradalom, a taxissztrájk, a pápa budapesti miséje vagy Gábor Zsazsa látogatása stb.) kontextusa nélkül látni ezeket a helyeket. Muntadas munkájának esetében a médiahelyszínt már sohase láthatjuk önmagában, mindig is csak a vele kapcsolatos, róla szóló reprezentáció fátylán keresztül. Ez a fátyol pedig sohasem transzparens, hanem mindig is csak fényáteresztő, azaz a dologról szóló létező diszkurzus teremti mindig meg az adott dolog képét, melyet mi nézők látunk.
Timár Katalin