Július Gyula (1958, Budapest) lisszaboni ösztöndíja idején készült műveit 1999-ben, a Budapest Galéria Lajos utcai kiállítóházában portugál vendégművészek „bőrébe bújva”, különféle művészi álnevek alatt állította ki. Az egyik alteregó, Ricardo Soares a portugál labdarúgó válogatott világhírű kapusa, és ez a tény, továbbá az alcím további támpontokat ad a máskülönben tipikus Július-mű, e festményszerű tárgy értelmezéséhez. Um Rosario para Benfica – egy rózsafüzér a Benficának – mondja az alcím, és a használt elemekből, szénrudakból és drótokból szerelt kompozíció máris futballpályaként tűnik elénk, ahol a tömzsi, hármas elemek a kaput és a kapust, a vékony szénrudak a játékosok madártávlati képét, a mezőben kanyargó drótok pedig a passzokat idézik elénk. A különféle színek, felületek a felhasznált anyagok fizikai, kémiai reakcióiból születnek, és gyakran a kép befejezése után is tovább „működnek”.