A grúz származású, Németországban élő Gia Edzgveradze műveit először 1999-ban láthatta a budapesti közönség a Ludwig Múzeumban, „Ultramodern nihilizmus” címmel. E több termet elfoglaló, összetett installációban helyben készült, grafikaszerű festményei mellett bemutatta videomunkáit is, ahol maga a művész volt látható, furcsa, ironikus helyzetekben. A terem közepén répákból épült óriási lépcső állt, de a mű legkülönösebb eleme az az ágy volt, amelyben egy jóképű férfi feküdt, paplanján hívogató felirat: „Csatlakozz hozzám, csinálhatnánk egy művészet-bébit…” Az installáció valamennyi eleme a művészetre vonatkozó, legalapvetőbb kérdéseket tette fel újra és újra: mi a művészet, és mi a művész szerepe?
Műveiben Edzgveradze következetesen visszatér a fenti kérdéshez. Most látható, „A menyasszony” című videomunkát először 2001-ben, a Velencei Biennále grúz pavilonjában mutatta be, majd 2003-ban a Trieste Contemporanea kiállítóterében. Itt ismét saját filmjének főszereplője: pszichopata gyilkost alakít, aki identitását keresve menyasszonynak öltözve próbálja megtalálni gyermekkori traumáinak feloldását. A menyasszony – és szerepében a művész – fáradhatatlan optimizmussal hajt végre különféle tevékenységeket: táncol, beszél, kutat, vőlegénye – vagy éppen az inspiráció, az ötletek, a befogadói megértés után. Az installáció interaktív részében a látogató felöltheti a menyasszonyi ruhát, és a rendelkezésére álló kamerával maga is rögzítheti saját szereplését.
