Az aacheni Peter und Irene Ludwig Stiftung adománya, 1989

Klapheck, Konrad

Áhítat (1959)

A düsseldorfi Művészeti Akadémia növendéke és későbbi tanára, Konrad Klapheck, 1950-től körültekintő precizitással festett objekt-képeket. Az évek során háztartási eszközök és irodagépek egész sorát örökítette meg. Párizsi utazásai során ismerkedett meg André Bretonnal és a szürrealisták körével, de nagy hatással volt rá Max Ernsttel való, 1954-ben megvalósult találkozása is.
Az Áhítat című kép egy írógépre emlékeztető tárgyat mutat 45 fokos szögben elforgatva. A minimalizált csendéleten neorealista, szürrealista és pop art elemek keverednek, melynek középpontjában a hagyományos csendélettől eltérően nem tárgyak kompozíciója, hanem csupán egyetlen, démonizált és monumentális objektum ábrázolása áll.
Művészeti elképzeléseit egy absztrakt és egy fizikai világba csoportosította. Az írógép a rend szimbóluma, míg a varrógép a fizikai világ megfelelője. Mindkét objektum körülbelül negyven variációban valósult meg az évek folyamán. A művészt bevallása szerint tárgyai ábrázolásában a „vágy és a pontosságra való hajlam” hajtotta.
Szürrealista címadás jellemző egyéb, hétköznapi tárgyakról – vízcsapokról, tusolókról, telefonokról, vasalókról, cipősámfákról, kulcsokról, fűrészekről, autókerekekről, biciklizárakról és órákról – készített festményeire is.
« VISSZA  

Iratkozzon fel
HÍRLEVELÜNKRE!